Budapesti kirándulás
Április 20-án csütörtökön 38 diákot kísértünk Bancsi Zoltán atyával, illetve Medve József kollégiumvezetővel hárman Budapestre kirándulni az „Ismerd meg fővárosod” program keretében. Aznap reggel a diákokat azzal ébresztettem, hogy vegyenek sapkát, sálat, kesztyűt, mert a János-hegy tetején hóembert fogunk építeni, meg lesz nagy hócsata, hiszen esett a hó, később pedig havaseső Debrecenben azon a reggelen. Hidegélelemmel felszerelkezve indultunk reggeli után a kollégiumból a vasútállomásra. (Megjegyzem, a konyhás kolléganőink kiváló munkát végeztek, hiszen a szervezésben zavaró tényező volt, hogy indulás előtt ért véget a tavaszi szünet, így ők előző nap délelőtt szembesültek azzal, hogy ennyi diák részére csomagot kell összeállítaniuk!) 7.33-kor indult a személyvonatunk a Nyugati Pályaudvarhoz. Cegléden átszálltunk, de ez nem jelentett nagyobb gondot. Jókedvű beszélgetéssel telt az utazás.
A végállomás parkolójában sárga színű amerikai iskolabusz várt minket az idegenvezetőnkkel. Élveztük a buszozást, hiszen ilyen típusban nem minden nap ül az ember. Első célpontunk a budai vár volt.
A várban a Hadtörténeti Múzeum tárlatát tekintettük meg, majd a nem messze lévő Nagyboldogasszony templomban kaptunk kb. fél órás szakszerű körbekísérést.
Remélem, a srácokra legalább olyan hatást gyakorolt a Szent Korona másolatának és Szent László királyunknak a látványa, mint rám. Ha már uralkodó, akkor mindenképpen meg kell emlékeznem III. Nagy Béláról, aki feleségével együtt nyugszik ebben a templomban. Talán az itt látottak, hallottak segítenek majd a tanulóinknak felidézni a helyes válaszokat vizsgákon, dolgozatoknál, feleleteknél!
Sétálgattunk és fotózkodtunk még a várban és hallgattuk animátorunk tájékoztatását a környező épületekről, szobrokról, de idő közben annyira eleredt az eső, hogy inkább visszahúzódtunk a buszunkba. Ez éppen jókor történt, mert kissé már megéhezett a csapat. Következő állomásunk a Citadella volt. Gyönyörű kilátásban volt részünk és megtudhattuk, hogy 1849-et követően a császári vezetés azért építtette ezt az erődöt, hogy onnan ágyúival sakkban tarthassa a magyar főváros lakosait, ezáltal riasztva vissza a magyarokat egy újabb felkeléstől. Sajnos a libegővel való János-hegyre jutás, majd ott az Erzsébet-kilátóra való fellépcsőzésre nem nyílott módunk, mert a hegyet pára borította, így nem sok mindent láthattunk volna onnan, illetve az időjárásra való tekintettel a libegő sem üzemelt. Sebaj! Akkor irány egy buszos budapesti városnézés! Eszegettünk, iszogattunk, melegedtünk, szárítkoztunk. Egyszer csak a Duna partján találtuk magunkat. Két egymáshoz kötözött hajón sétáltunk keresztül, míg helyet foglalhattunk a nekünk kijelöltön. Kezdetét vette az 1 órás sétahajókázás a főváros két szélső hídjai között.
Kísérőnk folyamatosan kommentálta a látnivalókat, mialatt mi forró italokat rendelhettünk.
Budapesti utolsó programunk a West End nevű városközpontnyi bevásárló létesítményben eltöltött szűk órácska volt a vonatunk visszaindulásáig. Az összekötőnktől és buszunktól búcsút vettünk, és jó volt hallani a tapsot a diákoktól. Tehát a kellemetlen szeszélyes áprilisi idő ellenére addig tetszett nekik a kirándulás. És nem romlott el a hangulat később sem, mivel nincs csoportkirándulás éneklés nélkül! Zengett a vonat…
Élményekkel és ismeretekkel gazdagon, de fáradtan tértünk vissza 23 óra környékén a kollégiumba. Biztosan jólesett mindenkinek a melegvizes zuhany! És volt miről álmodniuk a srácoknak! Köszönöm ez úton is a gyerekeknek, hogy jól viselték magukat, a kollégáimnak a kellemes társaságot és a segítséget!
Ferencz György prefektus
A kirándulásról még több képeket kollégiumunk Facebook oldalán talál!